Virtuális találkozás egy elfenekelttel - Virtual meeting with a spankee

Előző filmek kapcsán a "Szólj hozzá!" rovatban véleményt cseréltünk az egyik egyik kedves hozzászólóval. Az egyik érintett téma az volt, hogy vajon a társadalom hogyan áll a prostituáltakhoz, és hogyan azokhoz, akik pénzért vállalnak fenekelést. Össze lehet-e egyáltalán hasonlítani a kettőt, vagy pedig mindegyik a mindent érdekek szintjére alacsonyító világunk egyfajta megnyilvánulása.

Volt egy másik vonatkozása is az eszmecserének, nevezetesen, hogy hogyan milyen is lehet, ha valaki személyesen találkozik egy lánnyal, akinek elfenekelését korábban látta már filmen.

Persze nem pont így zajlott le a beszélgetés, de bennem ezek a gondolatok születtek ennek kapcsán.
És mint lenni szokott, az ember az őt foglalkoztató gondolatokra előbb-utóbb választ kap. Nem mindig pont olyat, ami konkrétan és 100%-ban odaillik, de olyat, sokszor csak szimbolikusat, vagy szemléletformálót.

Most is így volt. Átestem a youtubon egy számomra addig ismeretlen Cseh Tamás dalon, ami tartalmilag is az imént elmondottakra rímel, plusz még zeneileg is nagyon tetszik.

Ami a szöveget illeti, annyit kell csak tenni, hogy a "pornófilm" szót képzeletben "spanking film"-re cseréljük ki.

Elgondolkodtató volt a hatás. Felül kellett bírálnom korábbi véleményemet. Egyből máshogyan láttam a "találkozás" szituációt. Az egész dal valahogy nagyon HUMÁNUSSÁ, megértővé, elfogadóvá vált. Olyanná, amire - hitem szerint - össztársadalmi mértekben nagyon nagy szükségünk lenne.

Na de nem dumálok tovább, hallgassuk inkább a számot!

"...És megint rád át néztem,
Te pedig ott a széken,
Abban a zöld ruhában intettél: - Igen!

Előredőltem ott a széken,
És hozzád átszóltam, hogy: - Tényleg?
Te eltaláltad, hogy mit gondolok?

S te ott, a társaság zajában,
Abban a csöpp kis zöld ruhában,
Nevettél nagyot, azt mondva, hogy:
- Ezt kitalálni nem volt nagy dolog!..."

Bocs, ebben a klipben nincs elfenekelési jelenet. De mivel - ha csupán filozofikus szinten is - kapcsolódott a témához, feltettem.

Magyar fenekelős filmek,4. rész - Hungarian Spanking films, pt. 4.

Ime még egy alkotás. Pár éve készült, de csak most találtam meg a neten.

A történet két csaj rivalizálásáról szól egy fiúért. Azé lesz a pasi, aki a legtovább bírja a fenekelést. Először őket vesszőzik meg, majd ők is egymást. S mivel semmi sem tarthat örökké, egy idő után az egyik feladja - s lehet gratulálni a győztesnek! Minden jó, ha jó a vége!



Bizonyára jóképű (no meg melegszívű, dolgos, derék) lehet ez a Péter nevű pasi, akinek a kegyeiért ennyi szenvedést kibírnak a csajok. :-)

Magyar spanking filmek III. rész – Hungarian spanking videos, Pt. 3.

Az összesítés nem áll rendelkezésre. A bejegyzés megtekintéséhez kattints ide.

Magyar fenekelős filmek 3. rész - Hungarian Spanking Films Pt. 3.

Az összesítés nem áll rendelkezésre. A bejegyzés megtekintéséhez kattints ide.

Fenekelés a börtönben - Jailhouse spank

Nincs ideálisabb helyszín egy jó kis fenekelésre, mint egy börtön. Ott vannak a bűnös csaj, a szigorú fegyőrök, a zárt környezet. Ok is van a büntetésre és eszköz is. Eszményi alaphelyzet!  A filmkészítők éltek is ezzel a lehetőséggel. Íme egy összeállítás erről a témáról!

Fenekelős alkotások - Spanking Artworks

Ezeregy éjszakai fenekelés. Ditta befejezése - Spanking for 1001 nights. Ditta's ending.

Megszületett az, amire annyira vártam. Ditta elküldte az 1001 éjszakai fenekelés befejezését.
Sokáig kellet várni, de megérte. Nagyon érdekes mű született!
Ime!

~~~~~~~~~~~

A tanító ráncos arca enyhén elszürkült, majd elvörösödött. A levegővétellel is gondjai támadtak.
- Ti… ti… na, megálljatok… majd… - hörgött, miközben vékony szálú, ősz szakállát tépkedte, majd egy utolsó hörrenéssel kirohant a szobából. A lányok elégedetten nevettek össze.
- Jaj, mi olyan rosszak vagyunk! – kacagott Ani.
- Bizony! – helyeselt Alíz. – A végén még megüti a guta szegényt!
- Vagy szívszélhűdést kap!
- Esetleg kihullik az a kevés maradék haja is.
- A szakállának már tutira lőttek! Azt a saját kezével tépkedi ki! – dőlt hátra a kényelmes selyempárnákra nevettében Ani. Csengő kacaj szállt tova a folyosón, s megütötte a visszafelé igyekvő tanító fülét.
- Nevessetek csak! – gondolta. – Nevessetek, amíg tudtok.
Komoly gondban volt, a két gyaur rabszolganő igencsak megnehezítette a dolgát. A sejk már igencsak türelmetlen volt. Mióta meglátta a vörös Anit, és a fekete Alízt, csak rájuk tudott gondolni. De a hagyományoknak megfelelően a lányok csak akkor kerülhettek elé, ha már tisztában voltak az illendő viselkedés szabályaival. A fényességes sejk (Allah növessze meg a szakállát) bölcsen úgy döntött, hosszabb időt hagy az okításukra, mivel a rendkívül modortalan Európából származtak. Egy hetet gondolt elegendően. Az idős tanító idáig még mindig sikerrel járt, de most nagyon aggódott. A két lány túlságosan szabad szellemű volt. Mikor belépett a szobába, Ani éppen az őrzésükkel megbízott két eunuchot dobálta párnákkal, amit Alíz adogatott a kezébe. Szótlanul megállt, két karját összefonta a mellkasán, és gonosz mosollyal arcán szemlélte a nőket, akik egy idő után felfigyeltek rá, s kicsit elbizonytalanodtak a viselkedése láttán.
- A sejknél jártam – mondta – engedélyért.
- Miféle engedélyért? Végre megkapom a vibrátort? – reménykedett a fekete démon nagy lelkesen. Ani csendben maradt, s összehúzott szemmel figyelte az idős embert. Nem tetszett neki a mosolya.
- Megmutattam neki a rajzot, és igen figyelemre méltónak találta. Küldött érte ajándékot – nevetgélt a férfi, majd kettőt tapsolt. Az ajtón újabb eunuchok léptek be, de még az előzőeknél is nagyobbak voltak. Szempillantás alatt a lányok mellett teremtek, s selyemkötelet hurkoltak a csuklójukra. A lányoknak alig maradt idejük az ellenállásra, de azért Alíznak sikerült megharapnia az egyik fekete izomkolosszust. Ezt rögtön meg is bánta, mihelyt szétáradt a szájában annak az olajnak az íze, amit a félmeztelen őrök magukra kentek. Ani csak tessék-lássék ellenkezett, mivel a tanító kezében nagyon izgalmas dolgot fedezett fel. A rabszolganőket a csuklójuknál fogva kikötötték egy-egy, magasan a fejük fölött lévő vaskarikához. Pontosan úgy, ahogy a rajzon volt. Alíz azonnal szembefordult a tanítóval, amikor rájött mi vár rá. Szeme mérgesen villogott.
- Na, ide figyelj, te vén kecske! Ha azt hiszed, hogy hagyom magam elverni, akkor nagyon tévedsz!
- Így is maradhatsz. Ebben az esetben a bársonyos puncikád lesz elverve – vonogatta a vállát a férfi. Alíz ijedten pislogva nézett Anira, aki fenekét engedelmesen hátranyomva várakozott.
- Mit csinálsz? Csak nem hagyod magad elverni? – kérdezte döbbenten.
- Bizony, hogy hagyom! – felelte Ani, aki már olyan izgatott volt, hogy szinte remegett. – Hidd el, rosszul jársz, ha ellenkezel. A feneked kibírja, úgysem akarnak kárt tenni bennünk. Sokkal jobban fáj, ha máshova ütnek. A végén még a talpadat verik el. Annak itt hagyománya van, s az borzalmasan fáj.
Alíz egy pillanatig habozott, majd hátat fordított mesterének. Megbízott társnőjében, akinek már nagyobb tapasztalata volt a fenyítésben. Az ősz férfi elégedetten biccentett, úgy tűnik Anival szót fog érteni. A másik nő meg tanul a saját kárán. A két ostort, amit a kezében tartogatott, odaadta a két eunuchnak, ő pedig a kikötött lányokhoz lépett. Gyors mozdulatokkal meglazította áttetsző bő nadrágjukat, s a bokájukra engedte. A lányok feneke izgatóan gömbölyödött. Ani feneke nagyobb volt, de tökéletesen gömbölyű. Alízé szinte kislányos hatást keltett. A két eunuch mögéjük lépett, s megsuhintották az ostort. Nem egyszerre csattantak az ütések. Ani bársonyos ülepét előbb csípte meg az ostor vége, mint Alízét, s ez az első ütéseknél így is maradt. Előbb a vörös lány sikkantott fel, majd a fekete. Vékony vörös csíkok jelentek meg a bársonyos popókon, melyek folyamatosan járták táncukat. Ani minden ütésnél összehúzta fenekét, s felkiáltott a csípős fájdalomtól, de nem próbálta elrántani magát. Sőt, minden ütés után újra kinyomta popsiját. Régóta várt már arra, hogy újra alaposan elverjék, s most a fenekén terjedő forróság lassan punciját is elöntötte. Alíz sokkal rosszabbul viselte, ő igazán nem volt hozzászokva. Erősen tekergett, s megpróbált elhúzódni az ütések elől. Ezzel nagyon rosszul járt, mert így a csípője, s a combja is megkapta a magáét, s az sokkal jobban fájt, mint a fenekére mért csapások. Lassan abbahagyta az ugrándozást. Mikor az ostor a bőrébe csókolt megugrott, lábujjhegyre emelkedett, majd újra berogyott a térde. Forró láng égette harmatos popsiját, s nagyon hamar elsírta magát.
- Jaj, ne, kérem! – rimánkodott kegyelemért, s az ütések valóban abbamaradtak. Megkönnyebbülten sóhajtott fel, de csak pár pillanatig tartott öröme. A másik két eunuch is a lányok mellé lépett, kezükben ugyanolyan ostorral, s most már két oldalról ütötték a lányokat, akik hangosan sikítoztak. Popsijuk lángolt, vörösen égett. Már Ani is tűrhetetlennek érezte a fájdalmat, s ő is csatlakozott a könyörgéshez.
- Elééég! Kééérem! Ahhh! Jók leszünk! Ááá! – sírták a megkínzott popsijú lányok, de az ostorok még hosszú percekig járták táncukat a halmokon. Szigorú tanáruk csak akkor intette le az őröket, mikor a lányok feneke már egyenletes vörös színben éget. Az eloldozott lányok azonnal forró hátsójukhoz kaptak, s dörzsölgetni kezdték, amit az ősz férfi elégedetten szemlélt. Ani boldog volt. Alaposan ellátták a baját, csak azt fájlalta, hogy a popsi pirosítást nem követi finom kis szex. Alíz ellenben mélységesen meg volt bántva, s csöppet sem élvezte az ostorok forró nyomát. Ajkát lebiggyesztve duzzogott. Mikor lehajolt, hogy felhúzza könnyű kis nadrágját, mestere rászólt:
- Felesleges, vegyétek csak le! Új oktatási módszert vezetek be nálatok – s megsuhogtatta a kezében tartott vesszőt. Innentől kezdve a lányok bámulatos tempóban sajátították el az illem szabályait, bár több időt töltöttek hason fekve, mint ücsörögve. Egy hét múlva készen álltak, hogy a sejk elé vezessék őket.

~~~~~~~~~

Nagyon szép munka! Grat!

W. M.

Fenekelés művészete - Spanking art

Karácsony ünnepén - On the Yule tide

Karácsony ugyan már elmúlt, ám Ditta hozzászólásra reagálva ezt a számot még felteszem. Más szavakkal, de végül is ugyanazt mondta, mint amiről a szám szól.

Két bekezdést hadd emeljek ki:

...Mindennap gyújtsatok
Gyertyákat, emberek!
Égjen a béke- láng
Mindenhol már!
....
Sok még a gyűlölet,
Éhség és szenvedés;
Mikor lesz vége már,
Kis gyertyaláng?
...

Fenekelős slideshow - Spanking Slideshow

Vanek blogja számára készítette el annak idején Ági az alábbi összeálltást, melyet a szerző engedélyével itt is bemutatunk. A háttérzene előadóje és a szám címe: Nightwish - Sleeping Sun.

Jó szórakozást!

Csodálatos kegyelem - Amazing Grace

Egy évvel ezelőtt, Karácsony közeledtével már feltettem azt a számot. Nagy érdeklődést nem váltott ki e blog látogatói körében, mint ahogy gyanítható, hogy most sem lesz másként.

Semmi baj!

A szépség önálló diszciplína. Teljesen érdektelen, hogy 9999 ember elsétál mellette. Nem nekik szól a zene. Annak a kevésnek, akinek a lelke képes befogadni a szépséget.

Elnézem a filmen látható koncertlátogatókat, akik közül többnek a szeméből csurog a könny a meghatódottságtól, és összevetem azzal a közel 19 000 regisztrált látogatóval, akik számára ez egy nulla produkció, ami szót sem érdemel.

Egy tragédia, ahova jutott ez az ország.
De - talán - nem igaz az sem, hogy ez a pici, ám valamikor oly nagy dolgokat véghezvitt nép mára már odáig süllyedt volna, hogy képtelenek legyenek - legalább egy részük -  szívükkel-lelkükkel megérezni, hogy mi a szép, mi az értékes, a nemes, a felemelő. Egy ország kulturális szintje nem azon múlik, hogy hány karácsonyfát vásárolnak a lakosok, vagy mennyi elektromos fogkefét. A lényeg mindenkiben legbelül van, abban, hogy milyen intellektuális és emocionális értékeket fogadunk be, van-e az életünknek bármilyen plusz tartalma azon kívül, hogy eszünk,iszunk. alszunk és szeretkezünk.



Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek. Azoknak is, akik hipp-hopp gyorsan átugranak ezen a bejegyzésen (jogukban áll...), de különösen azoknak akiknek a lelke fogékony a szépségre.

Magyar spanking filmek II. rész – Hungarian spanking videos, Pt. 2.

Az összesítés nem áll rendelkezésre. A bejegyzés megtekintéséhez kattints ide.

Magyar spanking filmek I. – Hungarian spanking videos, Pt. 1.

Magyarország nem számít a fenekelős filmek fontosabb gyártói közé, de néhányat így is lehet találni. Mostani kétrészes sorozatunkban ezeket igyekszem bemutatni.

Régóta terveztem bemutatásukat, s ennek legfőbb akadálya az volt, hogy elég keveset lehet tudni róluk.

A legrégebbi szereplő ezek a területen egy alacsony, hosszú hajú, és egész jól kinéző hölgyemény. Első filmjeiben még törékeny, apró, fiatal lány volt, azóta kissé megasszonyosodott. Ezzel a repertoárja is szélesedett, hiszen eljátszhatta a lányát szigorú eszközökkel nevelő anyát.

Nevét nem tudom, s azt sem derült ki, hogy ki forgalmazza a filmjeit. Gyanítható, hogy valamely nagy fenekelős film gyártó cég alkalmazottja, és mivel nyelvi nehézségei nincsenek, ő foglalkozik a magyar lányokkal.

Ha valaki bővebbet tud róla, vagy ismeri bármelyik elnáspángolt modelljét, ne titkolja azt. Írjon a megjegyzés rovatba, van küldjön levelet!

Ha pedig esetleg maga a domina olvasná ezt a bejegyzést, kérem, hogy adjon életjelt magáról.

Íme néhány filmrészlet:






És egy 2011-ben készült képösszeállítás az egyik új filmjükből.
http://www.imagebam.com/image/cf97d0149244709

Összességében azt lehet mondani, hogy ezek a filmek a műfaj szabályainak megfelelően készültek. Semmiben sem maradnak el a legtöbb külföldi, hasonló témájú produkcióktól. A lányok fiatalok és helyesek, a fenekelés hiteles, és sehol sem lépi túl a jó ízlés határát. A történet persze nagyon vérszegény, de hát ez általában jellemző a spanking filmekre. A szerzők nem művészi babérokra törnek, már csak azért sem, mert a nézők sem ezt várják tőlük.

Rajongói klip Pandora Blake-nek - A fan's clip for Pandora Blake

A spanking filmiparág is kitermeli a maga nagy egyéniségeit. Miközben Magyarországon néma közöny fogadta őket, gyakorlatilag észrevétlenek maradtak, a nagyvilágban igenis ismeretek, kedveltek.Ennek egyik bizonyítéka, hogy amikor Niki Flynn vagy Rosaleen Young  bejelentette a visszavonulását, hamarosan elkészültek a rajongói klipek.  A két emlett hölgy nem csupán spankee modellként volt emlékezetes, de mindketten egy-egy sikeres könyvet is írtak.
Pandora Blake tudomásom szerint nem tervezi a visszavonulását (bár ki tudja ebben a gyorsan változó világban), írói ambícióiról sem hallottam rebesgetni, ám már róla is készült egy figyelemre méltó összeállítás.


for Pandora by WAGEE

 Örömmel teszem közzé ezt is. És egyben sajnálom, hogy ilyen méla közöny veszi körül a blogot.    

A tudatosság szintjei - Levels of Awareness

Z nevű kedves látogatóm felvetésére válaszolva, valamivel hosszabban, ám még így sem kellően kimerítően a következőt tudom mondani.

Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a fenekelés nem más, mint az emberi brutalitás egyik látványosan megnyilvánuló formája. Néhány író, költő megpróbált ez ellen a maga művészi eszközeivel tenni. Így pélául a híres-hirhedt de Sade márki a Justine, vagy az erény meghurcoltatása vagy például a Juliette, avagy a bűn virágzása című könyveiben ábrázolta ezt a témát. Kiemelendő még Goethe, aki az Ifjú Werther szenvedései című, a maga korában rendkívül nagy hatású levélregényében szentimentális és kecses rokokó keretbe komponálta bele a végtelent.


A felsorolásból ne hagyjuk ki Pierre Mac Orlant se, aki  a Gépíró-kisasszony című fenekelős kisregényével kiérdemelte, hogy a Francia Akadémia tagjai közé válassza.

És hát természetesen számos művészeti ágban, pl. képzőművészetben (például a Magyarországon igen kevéssé ismert Gaál Margit), és filmekben (például e téma legnagyobb hatású filmjében, a Titkárnőben) is megjelenik, vagy akár központi szerepet játszik az elfenekelés.

Az említett művészek készítették elő annak tudatosítását, hogy az elfenekelés - bizonyos esetekben - nem ugyanaz, mint a puszta agresszió, hatalomvágy, erőfitogtatás, megtorlás, mint ahogy ezt sokan gondolnák.

A bűn -büntetés, dominancia - alávetettség, fájdalom - öröm stb. kérdésköre a pszichológusok, szociológusok és filozófusok számára is egy hatalmas téma téma. Sokan vizsgálták, így például e blogban is szóba került Karl Jung is, aki felvetette többek között a kollektív tudattalan kérdését is.

Jung azonban, bármennyire is korszakalkotó pszichológus volt, a hétköznapi embertől mégis távol állt.  Kellett, hogy elkészüljön egy olyan távolról sem tudományos, de annál nagyobb hatású vizsgálat, amely az emberi sok esetben furcsa, sokáig titkolni való érzelmeket, vágyakat, késztetéseket a maguk egyszerűségében, természetességében mutatja meg. Ez a személy volt aztán a hetvenes években Nancy Friday aki elkészítette az amerikai lányok, asszonyok, rejtett ábrándozásaiból, fantáziáiból összeállított, Titkos kertem – My secret garden című kötetét. Erről is bőven szóltunk már a blogban - de mint az lenni szokott, az olvasók elsöprő része válasz nélkül hagyta ezt a témát is.

A könyv valamint a folytatása, a Forbidden Flowers (Tiltott virágok) a maga idejében valóságos frontáttörésnek számított. Rávilágított arra, hogy a férfiak mennyire nem ismerik vagy félreértik a nők gazdag fantáziavilágát. Nem véletlen, hogy a feminista irodalom egyik alapművének számít ez a könyv, amely megnyitotta az utat a nők érzelmi felszabadulására. A szerző szembesítette a közvéleményt azzal a ténnyel: a nőknek is vannak és lehetnek a hétköznapitól sokban eltérő szexuális vágyképeik, és ebben semmi szégyellnivaló nincs. 

Ebben a művében – számos hozzá írott levelekre támaszkodva - vetette fel a női szexuális ábrándok között igen előkelő szerepet játszanak a büntetéssel, a megalázással kapcsolatos képzelődések. Mindez azt bizonyította, hogy az embernél a konkrét fizikai érzés és a lelki motiváltság erősen eltérhet.

Nem a konkrét fájdalom számít, hanem a szituáció fenyegető vagy biztonságos volta. Az ember a legnagyobb szenvedést is képes elfogadni , ha biztonságban érzi magát, és tűszúrás is iszonyatosan fájdalamassá tud válni, ha félünk tőle.

A fájdalom az emberiség legősibb tapasztalata. Annak a sok-sok embernek élményanyaga, tapasztalata, aki átélte valamikor a múltban a testi-lelki szenvedés valamilyen formáját lerakódik a kollektív tudattalanban, vagy ahogy újabban nevezik, a Rupert Sheldrake kutató által meghatározott ún. morfogenetikus mezőben.

Vágyódás az igazságra és menekülés a bűntől és keresni a büntetés fájdalmas, de mégis feloldozó, megtisztító szerepét. 

Az emberiség különböző tudatfokozatokon áll. Ha a figyelmünket a náspángolás kérdéskörére koncentráljuk, a szintek a nagyon is földies, hétköznapi büntetéstől, az érzelem által motivált vágyképektől a a tudatosan elfogadott szerepvállaláson keresztül  a spirituális azonosulásig terjednek. Ami a bemutatott videofelvételen látható, tehát a lányát bántalmazó texasi bíró esete, az a a hétköznapi, materiális büntetés jellegzetes esete. Látni kell, hogy ennek a szituációnak hatalmas indulati töltése van, és erősen gyanítható, hogy nem csupán a konkrét cselekményről, tehát az illegális videoletöltésről van szó, hanem apa és lánya között már korábban hatalmas feszültségek jöttek létre, és az apa által nehezményezett cselekmény csupán apropója annak, hogy a konfliktus kipattanjon, és ilyen következményekkel járjon.  

A spanking tudatossági szintjei

Az alábbi táblázatban megpróbáltam összefoglalni a bűn-büntetéssel kapcsolatos tudatossági szinteket. Ez nyilvánvalóan sokak számára meglepő állításokat tartalmaz. Ma, a legtöbb ember szinte csak a hétköznapi büntetést ismeri, tehát azt, amit az ábrán a belső magként ábrázoltam. A testi fenyítés a feszültségek levezetésének egy formájának tekintik, ahol az erős, tekintélyesebb ember valamilyen okból elnáspángolja a nálánál gyengébbet, kiszolgáltatottabbat, fiatalabbat, védtelenebbet. Ennek érzelmi hajtóereje az agresszió, az erőszak, a harag, düh, a méreg. Valójában azt mutatja, hogy a büntetőnek nincsenek más eszközei egy adott konfliktus megoldására, mint a fizikai erőszak. Szó sincs kölcsönös beleegyezésről, egyszerűen az erősebb szava dönt. Egy  alapvetően hatalomra, küzdelemre és a másik legyőzésre épülő társadalomban ez egyáltalán nem számít különleges megoldásnak.

A következő szintnél, melyet "Megnyilvánuló vonzódások, vágyak" címkével jellemeztem az adott ember kezd ráérezni arra, mit is jelent számára az elfenekelés. Elsőként a biológiai jelzőrendszer hatásait érzékeli, bár sok esetben nem tudja pontosan értékelni azt.  Az elfenekelés háterében megbúvó biokémiai folyamatok feltárása csak napjainkban kezdődött el.

Az emberi agy az eddig ismert legbonyolultabb struktúra, amely a külvilági ingerekre meghatározott biokémiai és/vagy elektromos válaszokkal reagál Az, hogy mi keletkezik a szervezetben, amikor elfenekelnek valakit, az a körülményektől függ. Mint ahogy nem mindegy, hogy az ember a zuhanást egy baleset során éli meg, vagy például a hullámvasútban ülve, úgy a fenekelésénél is meghatározóak lehetnek a körülmények és a lelki beállítódás.

Ha az erőszak történik, akkor stresszhormonok termelődnek, ám ha tudatos választás volt, akkor endorfinok szabadulnak fel. Egyes adatok szerint a mennyiségük a kiindulási értékhez képest akár 200-szorosra is emelkedhet. Az endorfinok olyan hormonok, melyek nemcsak az elégedettség érzésével töltenek el minket, hanem az immunrendszerünket is serkentik, ezenkívül pedig csökkentik a stresszt és lassítják az öregedést.

A "Megnyilvánuló vonzódások, vágyak" csoportba soroltak magasabb szintjét jelenti, amikor az illető személyben felsejlik egy, a legtöbb esetben még bizonytalan, sors- és személyiségvállalás. Nagyjából arról van szó, amiket a Nancy Friday által megszólaltatott lányok, asszonyok meséltek el a "Titkos kertjükről". Mint a könyvből is kiderül, az illető illető(k) eleinte titkolt, és csak egy hosszabb érési folyamat határa tudatosult vágyai hamar konfliktusba kerülnek a társadalmi korlátokkal és a környezet értetlenségével.

Ez a társadalom, amelyben élünk nem tud mit kezdeni a nem konvencionális vágyakkal.  A nők talán valamivel könnyebb helyzeteben vannak, mert ők könnyebben magukhoz tudnak vonzani megfelelő spankert, ám ugyanez a férfiak esetében a megfelelő partner megtalálása sokkal-sokkal nehezebb. Nem véletlen, hogy a dominák általában pénzért nyújtják a szolgáltatásaikat.

Nagyjából ez az a határ, aminek kimutatható relevanciája van a társadalmunkban. De ezt nem jelenti azt, hogy nincs tovább, csupán azt, hogy arra a szintre már csak kevesen jutnak el. Az embereknek csupán elenyésző töredéke jut el a tudatos szerepvállalásig, a spirituális azonosulás fogalmával pedig jószerivel nem is tud mit kezdeni.

Az imént felvázolt négy szint a kollektív tudattalanban, morfogenetikus mezőkben kódolt és megőrzött össz emberi tapasztalaton alapul. Mindenki, aki így vagy úgy, de érdekelt ebben a témában, a fejlettségi szintjétől függően durvább vagy finomabb elemeket vesz át ebből az emlékezettárból.

A spanking tehát távolról sem csupán a titkos eszközökkel felvett, és több évi szünet után a You Tube-ra feltett felvételen látható eset, hanem vannak magasabb szintjei is. Ezekről rengeteg dolgot lehetne mesélni, hiszen a legkülönfélébb tudományterülettel és művészi irányzathoz kapcsolódik.

Mivel azonban e blogot kezdettől fogva nyomasztó csend és tökéletes értetlenség lengi körül, a továbbiakban már csak akkor írok bármit is, ha erre az olvasók oldaláról igény mutatkozik.

Nagyon remélem, hogy nem ez lesz az utolsó bejegyzés itt. A blog sorsa azonban ettől kezdve már nem az én, hanem az olvasók kezében van.