Korábban már egyszer feltettem ezt az összeállítást, melyet a Spanking Királynő visszavonulása alkalmával készített egy rajongója.
Úgy gondolom, érdemes még egyszer megnézni. Az aláfestő zene - melyet egyébként a prágai filharmónikusok játszanak - is zseniálisan jó!
Minden művészi irányzat kitermeli a maga csillagait. Niki Flynn a maga műfajában vitathatatlanul ilyen volt. A sztár valami olyat tesz, amit senki más. Lehet, hogy vannak nálánál szebbek, de mégis ő az, aki magához vonzza a néző szemét. Lehet, hogy már nem a legfiatalabb, de mégis ő az, aki el tudja fogadtatni magát matrózblúzos kislány szerepében is. Lehet, hogy mások még fájdalmasabb csapásokat is kibírnak, mint ő, de az ő szeméből tükröződik leghitelesebben a szenvedés.
Niki Flynnek nagyon jó a mimikája. Ő egy játékos alkat, ilyennek született, és képes ezt a filmvásznon is visszaadni.
Nézzünk erre egy példát:
A szpenking filmek többségének igencsak vézna a forgatókönyve. A szerzők nem irodalmi babérokra törnek, csak valami - akár csak mondvacsinált - indokot keresnek a testi fenyítéshez. Niki Flynn talán azért is emelkedik ki a többi modell közül, mert annak a 12 filmnek, melyben ő játszott, mindegyiknek épkézláb története volt.
Niki Flynn élvezte a játékot. Nyilván nem járt színiakadémiára, s ha úgy vesszük, semmit sem tud a színészi mesterségről. Ő egyszerűen csak bolondozik. Játsza az életet, úgy ahogy van, minden örömével, fájdalmával együtt.
Több filmgyártónál (Lupus Picture, pain4fem, Strictly English,RealSpankings, Northern Spanking Institute) is megfordult, és mindenhol emlékezeteset alakított. S mellesleg megírt néhány forgatókönyvet egy könyvet (Dances with Werewolves - Memoirs of a Spanking Model) és Fiona Locke néven számos novellát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése